Igen már megint, vagyis inkább még mindig. Mert az ilyesmit nem lehet megunni. Én legalábbis képtelen vagyok rá. Minap épp az idei Athens Popfest videói között szemezgettem, amikor rátaláltam az Orange Twin kiadó (Neutral Milk Hotel, Elf Power...) legújabb üdvöskéjére a Nana Grizol-ra. Igazából elég ránézni a borítóra és az album cimre, esetleg egy pillantást vetni a számokra, és nagyjából ki is derül, hogy mit tartogat a lemez. Ártatlan, kissé naivnak ható, fúvósokkal megspékelt kellemes indie pop-ról van szó, némi folk-os beütéssel, itt-ott hangyányi punk-os utóízzel. Persze, rengeteg hasonló dologgal találkoztunk már, jelen esetben azonban ez csak felszín, az igazi csemegét Theo Hilton énektémái hordozzák.

Kérdés: Mi történne akkor, ha a Velvet Underground legénysége összefutna egy diszkóban a jó kedvű Lydia Lunch-al, majd egy seggriszálós éjszaka után, intim kapcsolat létesülne a felek közöt?

Válasz: Valószínűleg senki nem figyelne a védekezésre, és becsúszna egy baba, esetleg egy kétpetéjű ikerpár, akikből a jó szülői géneknek köszönhetően idővél szintén remek zenész válna. Legalább ilyen remek.

Hogy igaz-e a feltevés, arról meggyőződhettek, ha ellátogattok november 1-én a Blue River állóhajóra a TV Buddhas koncertjére.

A honi színeket a budapesti Kollaps fogja képviselni.

Beugró: 800 Ft, Kezdés: 20:00

NOVEMBER 18. Ekkor fog megjelenni a Pavement negyedik sorlemezének dupla változata, mely a korábbi albumok deluxe verzióihoz hasonlóan tartalmaz majd egy csomó ritkaságot, és koncertfelvételt. A csomag részét képezi még egy fényképek áradatát és mindenféle érdekességet felvonultató 62 oldalas könyv is.

Csak így tovább skacok, pörögjenek az események a zenekar körül, hátha összejön az a szülinapi reunió.

Pavement - Shady Lane

Pavement - Fin

Ma este fél 9-kor indul hódító útjára a magyar MTV első (de lehet, hogy nem az első)valóság show-ja, a Rockandrollból ötös.  A műsor 12 tinédzserről szól, akik egy garázsban összegyűlve rock történetet tanulnak mindenféle menő, vagy mégsem olyan menő  zenésztől  és újságírótól. Az osztályfőnök szerepében Uj Pétert az index főszerkesztőjét csodálhatjuk meg, de előadást tart majd többek között Nagy Feró, a Blind Myself-es Tóth Gergő és a Mistery Gang Rockabilly Trió is. Szerintem kurva vicces lesz!

Részletek Itt

Mondtam már, hogy kurvára szerelmes vagyok Hilarie Sidney-be? (a hangjába legalábbis biztosan) Nem? Akkor most mondom. A miértekről szerintem meséljenek inkább a belinkelt dalok. Elég egyértelmű lesz a dolog azt hiszem.

Ő amúgy az Apples In Stereo dobosa, vagyis csak volt, mert nemrégiben kilépett a bandából. Na de nem csak ebben a zenekarban játszott ám. Püfölt például a kissé experimentális vizeken lavírozó Von Hemmling-ben, majd az ex-Neutral Milk Hotel basszeros Lisa Janssen-el létrehozta az elszállós lo-fi indie pop-ban utazó Secret Square-t. Mindezek után pedig kézen fogott egy norvégot, nyakon csípte Jim Lindsay-t (Oranger), és fülön ragadta Mike Snowden-t (Von Hemmling), hogy megalapítsa a High Water Marks-ot. És máris elérkeztünk a lényeghez. Hilarie félretette a dobverőket, gitározni kezdett és többet énekelt, mint valaha. A végeredmény pedig, mint az sejthető volt egy szuper dallamos, slágert slágerre halmozó, bájos noise pop valami lett.  A történet tehát szinte hangról hangra megegyezik az "almás bandánál" megismerttel. A különbség csupán annyi, hogy jelen esetben picit több a zörej és valamivel pörgősebbek a dalok. 2004-es, Songs About the Ocean című lemezük simán felveszi a versenyt az AIS életmű bármelyikével, sőt meg merem kockáztatni, hogy némelyiknél még jobb is. Az ezt követő Polar már egy kicsit gyengébbre sikerült, de még így is rendkívül szívmelengető hallgatnivaló.

Ja, és Hilarie kedvenc bandája a Pavement!

The High Water Marks - Good I Feel Bad

The High Water Marks - Feel Everything

Csípitek a Sonicsot? Hát persze, hogy csípitek. Na és a Mummies-zal hogy álltok? Biztos nagyon jól, úgyhogy szerintem ezeket a beteg szörfös bordeaux-i garázs rockereket is bírni fogjátok. November 23, Budapest! Tessék naptárba vésni a dátumot!

Kedves Kimya!

Köszi ezt a szuper gyereklemezt! Imádom, hogy a szövegek totál valósághűek és hogy főleg a pisi, kaki, puki témák körül mozognak.  De az is tök jó, hogy a testnedveken kívül említésre kerülnek különféle medvék, éhes tigrisek és mozgó fogak. A címadó dalt pedig az oktatásügyi minisztérium elé fogom terjeszteni, hátha rádöbbennek, hogyan kellene helyesen az ABC-t tanítani.

Kimya Dawson - Bobby-O

Kimya Dawson - Little Panda Bear

Én biztos nem. Persze az is lehet, hogy csak szerény személyem alulinformált. Mindegy, a lényeg, hogy van. Nem is akármilyen!

Hasonló a felhozatal, mint az anyalemezen. Kimya Dawson, Barry Louis Polisar, Mateo Messina, Buddy Holly, és a Belle and Sebastian, ismét helyet kaptak rajta. Nincs viszont Cat Power, Sonic Youth, és Kinks. Helyettük a Yo la Tengo, a Jr. James & the Late Guitar és a Bristols ugrott be egy-egy számmal. Sőt Ellen Page is megcsillantja rajta énektudását. 

Juno - B-Sides: Almost Adopted Songs

Két koncert erejére újra összeáll a Howard Devoto (ex-Buzzcocks) által alapított post-punk/new wave legenda, a Magazine. Természetesen mindkét buli Anglíában lesz.

Dátumok:

2009. Február 13. London

2009. Február 15. Manchester

Év elején még arról szóltak a hírek, hogy a Pixies-nek annyi. Néhány héttel ezelőtt azonban Frank Black azt nyilatkozta az NME-nek, hogy nem tett le végérvényesen az új lemez elkészítéséről.