A meseváros neve: Delft. Az olaszok meg elmehetnek a picsába, mert a helyi ferdetorony sokkal menőbb, mint a pisai, a leány gyöngy fülbevalóval pedig százszor szebb a mona lisánál.

Mikor két évvel ezelőtt törölték a bécsi The Undertones bulit, azt hittem, hogy menten megüt a guta. Idén pedig azért tört ki rajtam a frász, mert a koncert előtti napon tudtam meg, hogy valami unplugged szerű dolgot fognak prezentálni. Csalódni ugyan nem csalódtam, de szó mi szó kicsit tényleg furára sikerült az este. Konga, csörgő, akusztikus gitár meg egy elektromos, ilyen hangszerelés mellett hangzottak el 70-es 80-as évek legnagyobb powerpoppunknewwave slágerei. Mármint minden, ami kötelezőnek mondható. A legmenőbbek közül azonban egy csomó minden kimaradt. (pl. More Songs About Chocolate and Girls, There Goes Norman, Casbah Rock)

Ha nem számítjuk a zenei alapműveltség részét képező csajbandákat.

Egyetlen problémám van ezzel a videóval. Nem tudom eldönteni, hogy melyik csajt szeressem legjobban.

2009. Július 9. Budapest, Dürer-kert

FUCKED UP (CAN, Matador Records)

Beugró: 2000 HUF

Agyvérzéssel kórházba szállították Chris Knox-ot (The Enemy, Toy Love, Tall Dwarfs) az új-zélandi pop zene talán legemblematikusabb figuráját. Állapota mostanra hála istennek stabilizálódni látszik. A család és a barátok létrehoztak egy blogot, melyben folyamatosan tájékoztatják a rajongókat a mester állapotáról. Martin Phillipps a The Chills frontembere miután meglátogatta őt, azt nyilatkozta, hogy "ha van valaki, aki le tudja küzdeni ezt a betegséget az Chris" Szerintem is. Ugye szerintetek is?!?!

Állandón kétségbe vagyok esve amiatt, hogy bizonyos zenekarok koncertjére soha a büdös életbe nem fogok tudni eljutni. Lásd Stephen Malkmus, Blondie stb... Rengeteg ilyen álmom van, sajnos azonban ezek nagy része valószínűleg sosem valósul meg. Az egyik legtriviálisabb példa erre a 80-as 90-es évek Kiwi pop-ja. Egy Bats, egy Chills, urambocsá egy Clean bulira eljutni, innen Közép-Kelet-Európa szívéből kb annyi esély van, mint kolozsvári szalonnából habcsókot csinálni. Tehát nagyjából semmi, csak a remény marad meg ilyenkor, az viszont úgy tűnik néha bőven elég a beteljesüléshez.

Kezd egész jól alakulni ez az év, már ami a lemezmegjelenéseket illeti. Nemrég kaptam a hírt (és máris jól lenyúlom), hogy a tavaly ujjáalakult Polvo névre hallgató matematikus indie rock istenség és a kissé túlhájpolt, bár kétségtelenül fasza Pissed Jeans is új lemezzel jelentkezik idén. De ami ennél is fontosabb és örömtelibb, hogy 8 év pihi után Stephen Malkmus kedvencei, vagyis Új-Zéland legeslegeslegmenőbb postpoppunk csapata a The Clean is friss kiadvánnyal lep meg minket ősszel.

01 Loog 
02 Are You Really on Drugs?
03 In the Dreamlife You Need a Rubber Soul 
04 Asleep in the Tunnel 
05 Back in the Day 
06 Moonjumper 
07 Factory Man 
08 Simple Fix 
09 Tensile9
10 All Those Notes

Összefoglalva tehát a lényeget:

Pissed Jeans - King Of jeans (2009.08.18., Sub Pop)

Polvo - In prism (2009.09.08., Merge)

The Clean - Mister Pop (2009.09.08., Merge)

De még mekkora. Tegnapig ugyanis fogalmam nem volt arról, hogy az egyik kedvenc Undertones nótámhoz videóklip is tartozik.

Meg azért is, mert ez a klip a bizonyíték arra, hogy a világ egyik legcukibb zenekara igenis Punk volt. Fojtogatni, ütlegelni, majd egy kurva nagy husánggal agyonverni valakit egy sötét sikátorban ugyanis kurvára punk dolog, még akkor is, ha ebből nem sok minden látszik.