Némi pofáraesés és jó érzés egy holland mesevárosban
A meseváros neve: Delft. Az olaszok meg elmehetnek a picsába, mert a helyi ferdetorony sokkal menőbb, mint a pisai, a leány gyöngy fülbevalóval pedig százszor szebb a mona lisánál.
Mikor két évvel ezelőtt törölték a bécsi The Undertones bulit, azt hittem, hogy menten megüt a guta. Idén pedig azért tört ki rajtam a frász, mert a koncert előtti napon tudtam meg, hogy valami unplugged szerű dolgot fognak prezentálni. Csalódni ugyan nem csalódtam, de szó mi szó kicsit tényleg furára sikerült az este. Konga, csörgő, akusztikus gitár meg egy elektromos, ilyen hangszerelés mellett hangzottak el 70-es 80-as évek legnagyobb powerpoppunknewwave slágerei. Mármint minden, ami kötelezőnek mondható. A legmenőbbek közül azonban egy csomó minden kimaradt. (pl. More Songs About Chocolate and Girls, There Goes Norman, Casbah Rock)
A hangulat viszont csodás volt, és a hangzásért is elmormolhattunk misét. Tudom, ez utóbbi egy "punk koncert" esetében nem feltétlenül szerencsés. Mivel azonban jelen esetben majdnem annyi volt a country a térben, mint a mocsok, kifejezetten jól esett, hogy minden kristály tisztán szólt
A Teenage Kicks természetesen a végére maradt. Az előzenekar segédletével (melyben egészen véletlenül szintén egy elképesztő szépség énekelt, de vele nem táncoltam) immárom rendes hangszerelés mellett, jól odabasztak vele mindenkinek.
Mégegyszer mondom, nem éltem meg csalódásként a bulit, még ha nem is erre számítottam, mert az izgalom és jóérzés végig megvolt. Ennek tükrében pedig nyugodtan elmondható, hogy végeredményben jól sikerült az este.
Egy kis érdekesség, aztán mégegy.
A koncertek közti hangulatért felelős lemezpörgető srác mindenkinek a kezébe nyomott egy tesztet, amin olyan kédésekre kellett válaszolni, mint pl. kivel koncertezett először a Clash Belfast-ban, vagy kinek az énekese volt "Plastic Bertrand" . Zene felismerős játék is volt. Tökre élveztem, csak úgy bebasztunk, hogy elfelejtettünk részt venni az eredményhirdetésen. :(
A másikat, csak a mihez tartás végett mondom. Hollandiában néhány nap alatt olyan bandákat és előadókat nézhet meg az ember, mint Morrissey, Neil Young, Jarvis Cocker, Joe Jackson, Yo La Tengo. A Buzzcocks, a Pretenders és az Echo & the Bunnymen alanyi jogon jár, ingyen és bérmentve minden néderlandi lakosnak. Az ilyen Titus Andronicus, Vivian Girls, Wavves szerű taknyos zenekarokból pedig dunát lehetne rekeszteni. Épp úgy, mint a The Pains of akármifene, vagy az Okkervil River szerű csodákból. Végül, de nem utolsó sorban, abban is tuti biztos vagyok, hogy pár csatornával arrébb a NOX is elképesztő partihangulatot generált.