Social Distortion @ Wien, Arena (2009.06.11.)

Na gyerekek, aki nem akar lemaradni a földkerekség legbugisabb Punk bandájáról az kurvára figyeljen ide, meg ide, mert valószínűleg pillanatok alatt el fognak fogyni a jegyek.

Na gyerekek, aki nem akar lemaradni a földkerekség legbugisabb Punk bandájáról az kurvára figyeljen ide, meg ide, mert valószínűleg pillanatok alatt el fognak fogyni a jegyek.
Mostanában rengeteg olyan bandával hozzott össze a sors, akik fennállásuk alatt egyetlen kislemezt voltak képesek kipréselni magukból. Azok viszont olyan szinten szuprazseniálisak, hogy muszáj néhányat megosztanom veletek.
Kezdjük mindjárt az egyik legjóságosabb darabbal.
Cigarettes - Gimme Cigarettes

1979-ben négy mókás kedvű los angeles-i tinédzser a fejébe vette, hogy kicsit megtréfálja a zeneipart. És láss csodát, ez a parányi gag olyan jól sült el, hogy a fent látható kiadvány hosszú éveken át úgy élt a köztudatban, mint az akkoriban igencsak menő Sparks névre hallgató glam pop csapat álnéven kiadott produktuma. Na de aztán lehullt a lepel, és kiderült, hogy csupán a Fear gitárosának Philo Cramernek és az ő ütődött haverjainak a jópofizásáról van szó. Komolyan mondom ez az egyik legviccesebb átverés, amit valaha hallottam. A címadó dal tényleg egy az egyben olyan, mintha a Mael tesók írták volna. A B-oldalon található Oh! Oh! Oh! előtt pedig azt hiszem, hogy maga a nagy David Byrne is fejet hajtana. Talán meg is tette valamikor...
Randoms - ABCD / Let's Get Rid of New York


Hey, cop! / I just shot some crank / I just got out of the tank / I just robbed a bank / I feel pretty rank!
The Reactors - The Seduction Center / I Want Sex

Maradjunk még egy kicsit a kosznál és a zajnál. Ez kérem olyan mintha Jerry Lee Lewis jól segbe rúgta volna Richard Hell-t. Már ami az éneket illeti. Szóval nagyjából úgy üvölt a mikrofonos ember, mint egy részeg sakál. Bár, ha jobban belegondolok lehet, hogy mindez hülyeség mert közben eszembe jutott, hogy leginkább Don Kartács orgánumával vethető össze ez a hang. A borotvaéles, zörgő, csattogó gitártémákért pedig egy csapágyas hilti is sírva könyörögne. Aztán van itt még valami furcsa akármicsoda, ami olyan mintha valaki egy drótkerítést rugdosna iszonyatos erővel. Szerintem a cintányér lehet az.
I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex! I want sex!............
Cracked Actor - Nazi School

Ezek a new york-i lókötők olyannyira egy slágeresek, hogy ez a 82-es 7" is csak egyetlen saját dalt tartalmaz. A címadót, ami a nevével ellentétben nem hordoz semmiféle idióta fasiszta indentitást. Egy fasza kis punk nóta ez, remek szöveggel, melyben a korai hardcore is erősen érezteti hatását. De lehet, hogy helyesebb a klasszikus punk hatásokkal felvértezett remek korai hc megfogalmazás. Kiválóan lehet rá táncolni és falatbontani egyaránt. A B oldalt pedig egyífelturbózott John Fred & the Playboy Band nóta ékesíti. Név szerint a Judy in Disguise, ami 60-as évek ide, vagy oda, sokkal jobb mint az eredeti.
Cut-Outs - D.I.Y.

Végezetül evezzünk egy kicsit "barátságosabb" vizekre. Ez az a banda, illetve lemez, amiről kb semmit nem tudok. Még azt sem, hogy honnan van meg nekem. A tartalmát is elég nehéz megfogni. Ilyen minimálkodó, ugyanakkor néha mégis kicsit összetettnek tűnő new wave-be hajló power pop-os art punk szerűségnek tűnik nekem, ahol az énekről a cigarettes lemehez hasonlóan eszünkbe juthat a sparks , illetve a talking heads. Nevezzük furcsa pop-nak na!!! A borítója pedig egész egyszerűen kurva jó!
Tudjátok, ez az a szlovák földi fesztivál, ami alapvetően nem egy nagy durranás, de szinte minden évben van legalább egy olyan banda, amiért érdemes ellátogatni rá. Nem lesz ez másképp idén sem. Mielőtt halálra izgulnátok magatokat, gyorsan elárulom, hogy azért nem egy Pixies kaliberú bandáról van szó. 2009-ben nem a meghatottságtól fog könnybe lábadni a muzsikaszóra éhes fesztiválozó szeme, hanem a röhögéstől. És akkor most befogom a számat egy pillanatra.
Igen, igen, jól látjátok. Norvégia legdegeneráltabb együtteséről, a Hurra Torpedoról van szó. Azok kedvéért, akik nem ismernék őket elmondom, hogy ők azok borzasztóan ronda emberek, akik hagszerek helyett különböző háztartási gépeket használnak fel érzelmeik kifejezésére. Méghozzá meglehetősen durván. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kíméletlenül elbánnak mindden olyan konyha, illetve fürdőszoba berendezéssel, ami az útjukba kerül. Legyen szó mosógépről, hűtőszekrényről, vagy gáztűzhelyről. Kíséretként pedig a poptörténelem legmenőbb slágereit tárják a mélyen tisztelt hallgatóság elé.
Szóval, aki kíváncsi rá, hogy miként lehet a legszakszerűbben szarrá verni egy hűtőládát a TATU All the things she said-jére, vagy Britney Toxic-jára az semmiféleképpen ne hagyja ki ezt az őrültséget. Még az is előfordulat, hogy a Pixies életműből is kapunk egy kis ízelítőt.
Végezetül valaki árulja már el légyszi, hogy a pucér seggű bácsi miféle iszonytató vas képződménnyel becézgeti azt a szerencsétlen sparheltet?
2001 után végre új hanghordozóval jelentkezik a 90-es évek egyik legfontosabb zajgitár orientált indie rock csapata a Superchunk. A Leaves In The Gutter névre hallgató 5 számos kiadvány április 7-én fog megjelenni az énekes/gitáros Mac McCaughan és a basszeros Laura Ballance által alapított legendás Merge Records-nál.
Leaves In The Gutter:
01 Learned to Surf
02 Misfits & Mistakes
03 Screw It Up
04 Knock Knock Knock
05 Learned to Surf (acoustic demo)
Ez ám a jó hír, de van egy másik is. A Breeders háza táján is új ep-ről csiripelnek a madarak.

Azt hiszem nem túl bonyolult a feladvány :))))))))))
És akkor most kéne elkezdenem az idétlen poénkodást a Ronettes kapcsán. Ez azonban elmarad, mivel a történtek után úgy gondolom, hogy hatalmas illetlenség volna belefolyni bármiféle ökörködésbe :(((
A képhez tartozó videó megtekinthető a csajok honlapján a blog címszó alatt.

A poptörténelem legyönyörűségesebb napjára ébredtek azok az emberek, akik 31 évvel ezelőtt - akkor még mit sem sejtve - ébresztőóráikat a falhoz vágva, verejtékben úszva kikászálódtak ágyaikból, hogy szembenézzenek azzal, amivel minden áldott nap szembe kell. Kócosan fáradtan, kialvatlan szemekkel álltak a tükör előtt, ping-pong labda nagyságúra zsugorodott gyomrukba megprobáltak valami reggelit erőszakolni, majd elindultak egy újabb unalmas, szürke értelmetlenség felé. Aztán az autóikba szállva hirtelen megváltozott minden. Felcsendült a rádióban egy dal, és egy bájos női hang...........

Most szerdán, azaz február 11-én, magyar idő szerint fél 7-kor kapcsoljon mindenki a fabchannel-re, mert ez a remek csatorna élőben közvetíti a Buzzcocks Paradiso-beli koncertjét. Aki pedig nem elégszik meg a világháló adta lehetőségekkel és mindenféle bithiba nélkül szeretné megtekinteni eme kedves veterán pop punkerek előadását, de nem szeretné ezért átutazni fél Európát, az látogasson el július 17-én a Csehó-beli Olší-ban tartandó Mighty Sounds fesztiválra.