Ha valaki eddig abban az elképesztő tévhitben élt volna, hogy az érfelvágós brit depresszió az atyaúristen kedvéért sem boronálható össze a napsütötte Kaliforniával, az valamit nagyon elnézett, mert minden jel arra mutat, hogy Kanadában például teljesen normális az ilyesmi. A torontói székhelyű Little Girls (nem, nincs a zenekarnak egyetlen hölgy tagja sem) például borzasztó ügyesen oldotta meg ezt a látszólag lehetetlennek tűnő feladatot. 

Magyarra fordítva tehát a dolgot, a morózus post punk és a felhőtlen tengerparti bohóc pop igenis jól megférnek egymás mellett, csak megfelelő kezekben kell tartani őket. Ezek után engem abszolut nem lepne meg, ha előkerülne valahonnan egy Joy Division által feldolgozott Beach Boys dal.

Ilyen körülmények között ráadásul még Bebe is rettentő szimpatikus tud lenni.

Szeretném leszögezni, hogy kurvára nem érdekel, ha magamom kívül senkit nem érdekelnek a Best Coast-os bejegyzéseim. Addig biztos nem hagyok fel velük, amíg olyan dalokba botlok, mint az alábbi.

Best Coast - That's The Way Boys Are

Döbbenet, Ámulat, Sokkkkkkkkkk, mert mostanra az is kiderült, hogy a leányzó nem csak zseniális dalszerző, hanem kiváló újraértelmező is. Elképesztő, mit hozott ki ebből az alapvetően hibátlan, ám de valmiért kissé bénán előadott ős régi slágerből.

Ezzel a címmel kerül kibocsátásra 2010. január 26-án a Magnetic Fields (állítólag továbbra is szinti mentes) új lemeze a Nonesuch Records gondozásában.  Ilyen szép lesz és az alábbi dalokat fogja tartalmazni.

1. You Must Be Out of Your Mind
2. Interlude
3. We Are Having a Hootenanny
4. I Don't Know What to Say
5. The Dolls' Tea Party
6. Everything Is One Big Christmas Tree
7. Walk a Lonely Road
8. Always Already Gone
9. Seduced and Abandoned
10. Better Things
11. Painted Flower
12. The Dada Polka
13. From a Sinking Boat

Ma este 18 órától a Szub.hu rádiónak köszönhetően 120 percen keresztül The Clash-től lesz hangos az éter! Hallgasd, aztán meséld el milyen volt, mert én sajnos szinte biztos, hogy le fogok maradni róla.

Kéne valamit írnom a pénteki kőbányai garázdálkodásról, de egész egyszerűen nem találom a szavakat. 

Szerencsére a Witkin (az ország legfaszább punk zenekara) gitárosának sikerült szavakba öntenie mindazt, amire én valamiért képtelen voltam.

Kösz mindenkinek, aki ott volt. OI!

Az van, hogy menthetetlenül és végérvényesen belszerettem Bethany Cosentino-ba. Eme nyáladzásom alapján mondjuk ez borítékolható volt. Az viszont, hogy ő is szeret, már korántsem volt ennyire egyértelmű. Pedig minden bizonnyal így van, mert a nagyszerű bemutatkozó kislemez, és a nem kevésbé zseniális Where the Boys Are kazetta után nemrégiben két vadiúj 7"-el is megajándékozott. Összesen tehát már négy hangzóanyagot bocsátott ki idén, és mindegyik hibátlan. Rettenetesen el vagyok kényeztetve.

Best Coast - Make You Mine 

Best Coast - Black Iris

Továbbá felkerült a myspace oldalára egy eddig ismeretlen dal (Wish He Was You), amely remélhetőleg a nem túl távoli jövőben valami albumszerűségről is visszaköszön majd.

Aki pedig bírja a mixtapeeket, annak itt van egy a kisasszonytól személyesen. Elég egy pillantást vetni a tracklist-re és azonnal világossá válik, hogy minket az Isten is egymásnak teremtett.

Most pedig videózzunk egyet, merthogy abból is van új

Stephen Malkmus és Rivers Cuomo úgy gondolták, hogy az lesz a legjobb, ha egyesítik erőiket és gyorsan összedobják az év középiskolás power pop lemezét. Mielőtt nekiestek volna, azért kikérték a They Might Be Giants és az Elephant 6 kollektíva véleményét a dologról. A válasz természetesen igen volt, azzal a feltétellel, hogy szerepelnie kell a korongon egy  Beach Boys ihletettségű dalnak is.