Álmodni sem mertem volna, hogy az év meglepetés lemezét egy barzil-dán csaj-pasi duó (akik ráadásul házasok) teszi le az asztalra. Már a borítóra pillantva tudtam, hogy nem érhet csalódás. A napnál is világosabb volt ugyanis, hogy a Courettes, mint zenekarnév, a lemezcím, a fotó és a bal felső sarokban megbújó fabulous szócska egyértelmű utalás a Ronettes 1964-es csúcslemezére. Persze ha magamból indulok ki, simán előfordulhatott volna, hogy csupán egy rosszindulatú tréfa az egész és miután belefülelek, beszakítja a dobhártyáimat a fúziós jazz, de szerencsére nem így történt. A Back to Mono 70 százaléka egy az egyben a klasszikus Spectori csajpop tematikára épül. A maradék 30-ban pedig a fuzz gitáros beat-é, a zabolátlan surf rock-é és a pajkos doo-wop-é a főszerep. Ráadásul mindez monoban, ahogy arra a lemez címe is utal.