Álló, illetve mozgóképes beszámoló a 2010-es Primavera Sound fesztiválról minimális szöveges kommentár kíséretében (1. nap)
The Wave Pictures
40 perc folyamatos mosoly. Dalok mindenhonnan, de leginkább persze az Instant Coffe Baby-ről. Baromira meg akartam nézni a Surfer Blood-ot, de képtelen voltam elszakadni ettől a 3 cuki fiútól.
Titus Andronicus
A fesztivál egyik legnagyobb csalódása (a másik a Broken Social Scene). Sramli Punk, a Flogging Molly simán veri őket. Ráadásul az első lemezről ha jól emlékszem csak a saját nevüket játszották el. Az egyetlen pozitívum az új gitáros lány volt, akinek a létezéséről nem is tudtam.
Superchunk
Több ezer ember sem tudta elhitetni velem, hogy nem egy kertvárosi gimiben vagyok, hanem egy kurva nagy fesztiválon. Csúcspillanat: amikor Tim Harrington (Les Savy Fav), felmászott a színpadra és elörjöngte a Precision Auto-t.
Mission Of Burma
Óriási energia, diszkrét matematika, csúnya emberek, hullaszag, az egyetlen punk buli a fesztiválon.
Pavement
Minden szinten őrület!!! Még az a kurva nagy színpad sem tudta megölni őket. Csak az idióta "fesztivál fények" köptek bele kicsit a levesbe. Most már teljesen biztos vagyok abban, hogy Prágában én voltam a szar, nem a zenekar.