A Black Lips azt a fajta kompromisszum mentes, arcon púzós garázs rockot játsza, amit minden házibuliban kötelezővé tennék annak érdekében, hogy fél óra erejéig biztosan a feje tetejére álljon a világ.

 

Címnélküli bemutatkozó lemezük óta szerencsére folyamatosan hozzák ugyanazt a színvonalat. Népszerűségük pedig egyre csak nő, ami többek között az olyan elsöprő erejű koncerteknek köszönhető, mint amit Tijuanában adtak nemrég. A hangverseny szerencsére rögzítésre került és Los Valientos del Mundo Nuevo címmel már február óta megtalálható minden tisztességes lemezboltban. Az alábbi videó szerintem mindenkit meg fog győzni arról, hogy legalább egyszer muszáj őket megnézni élőben, még akkor is, ha állítólag néha egymásra pisálnak.

Szeptemberben megjelent negyedik sorlemezük már valamelyest eltér a korábbiaktól. A rögvest lebontom a házat típusú dalok (O Katrina!, a Step Right Up, Slime And Oxygen, Cold Hands.) mellett kicsit kacérkodik a country-val (How Do You Tell A Child That Someone Has Died), sőt a Bad Kids esetében némi alkohollal átitatott doo-wop-tól sem riadtak vissza. Igazi furcsaság továbbá a zeneileg igazán sehová sem sorolható Veni Vidi Vici. Az It Feels Alright-tal pedig sikerült megírniuk az év egyik legszuperebb dalát.