Sőt, szívem szerint utcát neveznék el róla.

Akár egy Belle And Sebastian-ba oltott Chills. És ez nem csupán a muzsika szépségére utaló hasonlat volt. A The Soft City néha tényleg olyan, mintha Stuart Murdoch és Martin Phillips szerelemgyereke lenne. Csillog-villog, fülbe mászik, és egészen biztos, hogy bőgőmasinát csinál belőled. Hirtelen nem is tudom, melyik dalukat hozzam fel példa gyanánt. Azt hiszem az lesz a legjobb, ha a tavalyi lemezt úgy, ahogy van bekebelezitek.

Kétezer "KIBASZOTT KURVA" tízben

Punk-ot játszani egy hatalmas, gumicukorral teli vödör mélyéről néha bizony sokkal izgalmasabb, mint kukából. Tudom, kicsit valószínűtlenül hangzik mindez, de igaz. Számtalan példát láttunk már ilyesmire. (legutóbb pl. a caUSE co-Motion-től). Ezen a nem túl szép őszi napon az Eternel Summers fog tanúbizonyságot tenni arról, hogy miként lehet a Ramones-t a 80-as évek végi autentikus brit indie pop felől megközelíteni úgy, hogy a végeredmény zabálnivalóbb legyen Dugovics Dugónál.

Eternal Summers - Pogo

Eternal Summers - Dye

Számomra a Hip Hop itt kezdődik, és itt is ér véget!

Eugene Kelly - I'm Done With Drugs

Íme a Wild Flag című alkotás lenyűgöző stáblistája:

-> Carrie Brownstein (Sleater-Kinney, Excuse 17, The Spells)
-> Janet Weiss (Sleater-Kinney, Quashi, Stephen Malkmus and the Jicks)
-> Mary Timony (Helium, The Spells)
-> Rebecca Cole (The Minders)

Hallgatni való még nincs, csak egy facebook oldal, és egy információ, miszerint jövőre várható lemez, amit a Merge Records fog pátyolgatni.

A caUSE co-MOTION! esetlen, hamiskás, C86-al karcékodó, Clash-be ágyazott TV Personalities-szerűsége (lásd még itt) pont olyan ellenállhatatlan, mint amilyen én vagyok. Éppen ezért szeretném figyelmetekbe ajánlani legújabb minilemezüket, ami igazából nem is olyan nagyon új, hiszen 2009-es. Nekem azonban az volt, mivel szokásomhoz híven lassú volt a felfogásom, és csak a napokban jutott el hozzám. Na mindegy. A lényeg az, hogy megérkezett és szuper jó. Az átlagosnál mondjuk  valamivel kevesebb slágert hoztak, de a szívük továbbra is hatalmas.

Ez pediglen itt a 2 évvel ezelőtti szuprazseniális életmű összegző kompiláció.

Előtte azonban még beugranak egy külvárosi diszkóba, hogy elóbégassák az Arcad Fire, a Wolf Parade és a Modest Mouse teljes életművét.

Tisztelt PS I Love You!!! Ez bizony remek munka volt. Ha az október 5-én napvilágot látó Meet Me at the Muster Station névre hallgató debüt lemezetek is olyan lesz, mintha Frank Black írta volna a Hárs hegyen, akkor mérget vehettek rá, hogy az örökkévalóságig kultiválni foglak benneteket.