Akár egy Belle And Sebastian-ba oltott Chills. És ez nem csupán a muzsika szépségére utaló hasonlat volt. A The Soft City néha tényleg olyan, mintha Stuart Murdoch és Martin Phillips szerelemgyereke lenne. Csillog-villog, fülbe mászik, és egészen biztos, hogy bőgőmasinát csinál belőled. Hirtelen nem is tudom, melyik dalukat hozzam fel példa gyanánt. Azt hiszem az lesz a legjobb, ha a tavalyi lemezt úgy, ahogy van bekebelezitek.