Jesse Smith, vagy ahogy mindenki ismeri Gentleman Jesse, szólóban épp olyan szakszerű, mint Jared Swilley, vagy GG King társaságában. Kész őrület, ahogy ontja magából a klasszikus Nick Lowe/Paul Collins típusú power pop dalokat!!! Elvis Costello-ról és a 70-es évek végi pop punk melódiákról nem is beszélve. Már a 2008-as debütlemeze is meglehetősen fantazmagórikusra sikerült, idei Leaving Atlanta című kiadványával azonban ha lehet, még messzebbre lőtt.