Kommie Kilpatrick

Ha a holnapi popkultúra szemináriumon a punkok a 21. században című tételt húznám  minden bizonnyal csúnyán megbuknék. Jobb esetben egy kegyelem kettessel átrugdosnának, hogy a profnak ne kelljen jövőre is a pofámat bámulnia. De tényleg, félelmetes mennyire nem vagyok képben korunk lázadóival. Persze erről is, mint minden másról csak és kizárólag a kedvesen dalolászó egyberuhás tinik tehetnek. Miattuk vagyok ilyen fogalmatlan a témát illetően, és miattuk futok össze mostanában ilyen kevés punk lemezzel. Ha azonban mégis sikerül, akkor azért általában nagyon beletrafálok. Nagyjából úgy, mint a minap, amikor egy olyan zenekart sodort az utamba a virtualitás, mely után ha egyenlőségjelet teszünk, a következő eredményhez jutunk: 

Kompromisszum mentes, arcon szarom a világot, aztán jól megtaposlak és lehugyozlak típusú három akkordos duhajkodás, 1 percet csak szökőévben meghaladó, bundáskenyér egyszerűségű kirohanásokkal ala korai Black Flag/Circkle Jerks/Angry Samoans.

Kommie Kilpatrick - Kommie Kilpatrick

Kommie Kilpatrick - Weird City

Kommie Kilpatrick - Life Sucks 2