Minden bizonnyal szerény személyem alulműveltségéből adódik az a tény, hogy Finnországról eddig semmi más nem jutott eszembe, csak a télapó, a black metál, és kákalaki akka, aki ráadásul valójában svéd. Ja és a kalevala, de az meg hülyeség, úgyhogy inkább hagyjuk. Mivel azonban fejlődőképes gyerek vagyok, tegnap óta egész más a helyzet.

Természetesen most is pop zenéről van szó, és hát ugyebár az is teljesen egyértelmű, hogy ismételten a csajoké a főszerep. Még szép, hiszen amióta világ a világ a csajok érzik a legjobban ezt a műfajt. Ezen nincs mit szépíteni, ebbe bele kell tőrődni. Elkeseredésre azonban semmi ok, mert a rock-ot pl. mi műveljük jobban. De ez sem mindig igaz, mert a kuopio-i The Micragirls is nagyon otthonosan mozog ebben a témában. Az 50-es rockyban és annak 10 évvel későbbi garázs leágazásában legalábbis biztosan, no meg a 60-as leánypopban, és a 70-es punkban is. A számtalanszor felbukkanó kissé egzaltál orgonafutamok pedig arra engednek következtetni, hogy a pszichedeliával is igen jó a kapcsolatuk. Ezen kívül szerintem fjordszörfözni is szoktak. Norvégia végülis egész közel van a mi drága nyelvrokonainkhoz.

The Micragirls - Feeling Dizzy, Honey?!