(Majdnem) mindig ugyanaz a lemez
Ami ugye nagyjából annyit jelent, hogy vagy valami új-zélandi faszaságról, vagy egy obskurusnál is obskurusabb lánybandáról, vagy a huszonötmilliomodik beach szindrómás garázs pop zenekarról lesz szó. A képet elnézve gondolom már mindenki rájött mi az igazság.
Ők itt Fergus és Geronimo, azaz a Fergus & Geronimo. És itt akár be is fejezhetném a mondokámat, ha csupán a szokásos pálma ligetben bólogató pop zenéről lenne szó. De nem ez a helyzet, úgyhogy tovább motyogok. Először is Texasiak, ami a műfajból kiindulva picit fura. (Igaz a nap ott is süt rendesen, de vízügyileg lássuk be nincsenek túlságosan eleresztve.) Másodszor pedig - és ez itt a lényeg - a szokásos Beach Boys-ba burkolt karcos 60-as garázsolás mellett jelen esetben egy rakás Soul/Motown motívum lapul. Szerintem ez több, mint őrjítő. Ráadásul mindez, az indie rocker Andrew Savage (Teenage Cool Kids) és a punk Jason Kelly (The Wax Museums) tollából született.
